Ah, mily tánczos kedvem támad,

Megszemlélvén eme sátrat,

Melynek vendégserege

(a valóság gyászmenete)

Jelenti az attrakciót,

A szép GLOBALIZÁCIÓT.

Hittek a snájdig valcerben,

Nem gondolták azt, hogy cserben

Hagyják őket a remények.

A tőkés farkastörvények

Fogai a húsba vájnak,

Lopnak, hazudnak és fájnak.

Az egyenlő nemzeteket

A legegyenlőbb szervezet,

Az USA megsimogatja,

Lefölözi, támogatja.

Kultúrák is egyenlőek:

Mindenhol csókolnak, dőlnek,

Könnyű zenék hada borul

Ágynak, dúdolva angolul

Három-és-fél-percességbe

Annyit, hogy „ÁJLAVJÚBÉJBE!”

Van, aki csak annyit akar:

Európaibb légy, mint magyar.

Így majd mindent olcsón kaphatsz

És majd könnyebben eladhatsz

Egy darabka magyarságot.

Ünnepnapokon mit látok?!

Kevesebben húsvétolnak,

De jóval többen omolnak

Halloween-party-diszkókba,

Mert oly nagy a kultúrcsorba,

Hogy Holtak Napján nem a csend,

Emlék, gyász kell, hanem: trend.

Ez itt nem az egyenlőség,

Hanem a silányban bőség.

A természetre szegezett olajfegyver sínai,

Tévéd, magnód és gyereked játékszere kínai.

Berángat a mekibe és mindig azért sír:

Add meg neki ma a mindennapi HAPPY MEAL-t.

Hogyha nemzetszínt hordozol,

Rád is fogják, hogy zsidózol.

Punk vagy? „ANTISZOCIÁLIS!”

A pap lop és kiabál is.

Magyar politikánk a kutyáké,

Kinyalt országsegg az USÁ-é.

Vérebek basszák a kiskutyákat,

Cápák falják a kis halacskákat.

The winners are chosen, sorted,

And You are very exploited.

Mondd, te nem undorodsz tőle?

Nem ábrándulsz ki belőle?

Szar ez a bál? Őrjöngj, tombolj!

Glo-BÁL, glo-BÁL, OI-OI-OI-OI!

2007. május 10. csütörtök