Bizonyos könyvek elkerülik a nagyérdemű figyelmét, pedig - noha csak  címből állnak - magvas gondolatokat hordoznak. Szerzőik az ismeretlenség totális homályába taszított zsenik, akiknek egyetlen szerencséje, hogy nevük hasonlít bizonyos híres emberek nevére. A műveket hol az irónia, hol a kedves csipkelődés, hol a maró szatíra túlburjánzása határozza meg.

Szikora és a Lélekmentők: Menszon gonosz, és nem a népszerűség, vagy önnön vakságunk miatt csináltuk

Szaddámka: Barátok közt

Georg Bus: Tényleg csak a demokrácia miatt, de tényleg!

Oszáma Bűn Láda:  Bus nekem nem barátom, és tényleg el akar kapni, de tényleg

Adolph Hittler: Én, a legszebb mintaárja

Fekete Dákó: Öt török hörcsög hörög, nyög, nyöszörög, könyörög öt törött török tőrön, káromkodás nélkül

Merlin Monszun: Önéletrajzom, avagy tiszta életem az apácazárdában

Gengszter Zoltán és a Tröszt: Józan napjaink a nemi önmegtartóztatás jegyében

Timberlák Jusztin: Férfias hangorgánumom

Gigasztár Zsűri: Nem vagyunk a méjnsztrím kiszolgálói, de nem ám!

Denevér Linda "Démon": Megbocsátás versei a GigaZsűrihez

Dani Filc: Isten báránykái a zöld gyepen

Britni Sipirc: Énektudás, szűzesség és...izé

Fres Vikike és Andika: Vetkőzés helyett élőzene a fő értékünk

Fási Álmos: Érintetlen szépségek

Orbán Győző és Társai: Veszteni tudni kell, avagy hogyan őrizzük meg méltóságunkat, kis hazánk érdekeit szolgálva

Gyorsan Tekersz: Nem veregetem a nagytestvér vállát

I. Szentségtelen István: Más vallásúakat nem kínoztam, nem csonkítottam, nem raboltam ki, nem öltem. Megérdemlem a szentséget

Yehovah Tanúy: Értelmi képességeink a vakhit ellen

Iowa Állam "Szlípnát" Népi Zenekara :  Szelíd énekek az élet csendes szépségeiről