Ezt a verset felkérésre írtam; a március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából Szigethalmon rendezett megemlékezésre kellett egy mai, kortárs vers. Olyan verset akartam alkotni, ami ízig-vérig modern, de egyszerű, közérthető, és a lázadásról nem csak elmélkedik, hanem kimondja a zord valót. Elkészült, hatásosabban is, mint illene - a szervezők jóízűt nevettek amikor felolvastam, mert néhány kifejezés benne igencsak megmutatja, hogy ma is rabok vagyunk...Mégis megkértek, hogy a botrány elkerülése végett 3 versszakot hagyjak ki belőle. A "forró" részek itt viszont szerepelnek, mégpedig vastag dőlt betűkkel :-) Így is olyan tüzes lett a vers, hogy miután előadtam, utána többen odajöttek hozzám kezet rázni, köszönetet mondani :-)

 De hát ez van, lázadni kell!

Pár sor ismerős lesz: Illyés Gyula: Egy mondat a Zsarnokságról, meg Bánk Bán.