Bevallom, kedves választóim, hogy…orvhorgász vagyok.

Elkúrtuk bizony, csináltunk bűnt, nagyot.

De ismerik Önök is a hátborzongató vágyat,

Ami nem tűr szobameleg kényelmet, ágyat,

Cudarul kirángatja a leharcolt férfiembert,

Mert fickándozik a kukac, kemény a bot. Tenger

A kihívás; a síkosság, az izgalom a lényeg

És bár nem vagyok más, csak egy féreg,

De náthás orr, albán menekült se tarthat vissza!

Zsivány vérem elcsábít újra, hisz a

Hosszú bot kemény, mint a zsivajgó zsiráf nyaka,

Nem érdekel se csokornyi virág, se rotyogó kondér szaga!

Tudom, hogy a választóknál piackutatásom kellemetlen irányba visz ki…

De bevallom titkomat: BEKAPTA KUKACOMAT MAUNIKA LUINSZKI!