Gondolhatok-e rád egyáltalán anélkül,

hogy belemarnék a szívemet kérgező fába?

Gondolhatok-e rád úgy, hogy józan, büszke vagyok,

nem pedig átbaszott, megvezetett, kába?!

Nyers lettem és a válasz is kemény, zöld,

mint a továbbszáguldásra gyümölcsöző lámpa:

gondolok rád, mint rossz tapasztalatra,

de nem jön több káromlás a számra.

Igaz: rózsacsókos ajkaid sem szerelmesen.

Nem tapad éjjel testemre izzadó, édes testszagod.

Ez a tavaszom nélküled fog mosolyogni.

Emlékedet elégetem, mint három versszakot...

2010. jan.27.szerda