Ábrándozás ölel a keblére, merengve.
Képzelt pillantást vetek a Közel-Keletre.
Látom, hogy elsuhan felettem egy madár,
tátongó szívében szögesdrót, csőrében szalmaszál.
Elfáradó békegalamb, sebzett világtanú,
szárnya nyomán porló szivárványból silány hamu.
Rám néz szomjasan, itatni vérrel szívembe vájok.
Mosolygóssá húzódnak szeme alatt az árkok.
Iszik, megköszöni, megkérdezem szánva:

-Honnan jöttél, mi lett veled, te árva?

-Most jöttem Irakból, lejárt a munkám,
a célomat elértem. Miért nézel úgy rám?
Túl sok(k) volt a harcok zsivalygója
és szívembe kelepelt egy Kalasnyikov-gólya.
A szögesdrót pedig egy blokád maradványa,
mert a kapu csak az amcsiknak volt tárva.
Olajexport-ügyintézés diplomáciamentesen...
A Washing-tonhalból evők kaptak csak. Nem, te sem.

A csőrömben pedig egy elszáradt olajág.
Kiszipolyozták benzinért. Szidták, mint Obamát,
mert ez csak szimbólum, nincs benne profit.
Persze aztán besodorták, cigizték leveleit a profik.
De büdös volt. A fegyvercégeknek a békeszag fokhagymás...
Ha Bush szerint a jó polgár háborús, te hogy vagy más?
Johnny sem volt más, akár a bagdadi Ahmad.
Johnny egyik nap munkanélküliként ballag,
a másik nap már sorkatona, ciki civilizációnk őre.
Legalábbis ezt recsegték neki százszor előre...
Johnny-ra vicsorgott a Tigris és az Eufrátesz,
de Johnny seregére még az EU rátesz
pár lapáttal. Pár hadával mennek a profi Leonok,
Van borod? Kösz, egy vörös kortyot lenyomok.

Szóval, golyóálló mellényben  vonul a sok oroszlánszív,
Rí, hard mértékben ha golyót kap. A torok már szív
nyúlós vért tüdőre. Mert hiába üres a bagdadi ablak,
rárohant a behatolókra a tizenéves Ahmad.
Megnyomott egy gombot - a testbombának ez elég.
a trinitrotoluol egy pillanat alatt elég.
Mennyország. Most. Ahamd pipaccsá lesz, elpárolog;
néhány bűnt csinált, vagy egy pár jogot?
Ez már csak kulturális nézőpont kérdése.
Johnny-ra sem vár Texas-i tanya, New York-i korzó,
csak egy vörös szelet porzó mezopotám torzó.

Villámháborúnak mondták az elején.
Johnny elbűvölten nyelte az ígéret delejét.
Most egy bagdadi utca issza a velejét.
Villámháború helyett hét és fél év.
A világnak installálnia kellene valami értésfélét.
Villámháborúk: Unió és Konföderáció, első világháború,
második, Korea, Vietnam, a délszláv harc is ránk borul.
Vajon ezzel a felsorolással mit érek?
Elmondom: a villámháborúk mértékegységei az ÉVEK.
Nem gyűlöletről szól. Csak haszonkulcs-egyenlet.
Meg sem lettek a "tömegpuszttó fegyverek".
Eltűnt viszont egy régészeti tárgy: Hammurápi törvényoszlopa.
Aki megvette az hatalommániás volt, nem ostoba.
"A törvény nálam van" - ez a tudat kell neki.
Szemem sugara egy új villámháborút vetít:
Irán, a Persza Birodalom örököse lesz a plázs.
Itt vár az új lőtér, pár évnyi blamázs.
A hűtleneket itt megkövezik, a nőket lepelbe nyomják.
Itt vezetik a Korán hetven millió borját.
Itt is bevonul majd tankzenés, csillagos-sávos zászló.
Fölösleges tán erre vesztegetnem száz szót.
Náluk is van sok olaj, föld alatti Fekete-tenger
és el fog majd tűnni az ókori Kürusz-henger,
az emberi jogok egyik ősi nyilatkozata,
mert az elitnek profit kell, olaj, szilaj kosz, csata.

Kösz, hogy pihenhettem a válladon, elrepülök végre már.
mert bár örök a harc, de HALHATATLAN A BÉKEVÁGY.

2010.okt.20.szerda